Programok Szlovákiában
Szent Márton-dóm (távolság 57 km Hédervártól)
A Szent Márton-dóm vagy ismertebb nevén a Koronázó templom Pozsony legismertebb és legnagyobb temploma. Háromhajós gótikus templom, amely az eredeti román templom helyére épült. Az első pozsonyi templomot vélhetőleg a várban alakították ki, ahol a prépostság és a káptalan székhelye is volt. Ez azonban később a vár védelmi funkciója révén vált kedvezőtlenné, ezért Imre király megkérte III. Ince pápát a prépostság átköltöztetésére a váraljába.A dómban található kápolnák:
Alamizsnás Szent János kápolna
Szent Anna kápolna
Szent József kápolna
A cseh királynőnek ajánlott kápolna
Prímás palota (távolság 61 km Hédervártól)
A Prímási palota Pozsony egyik legszebb neoklasszicista stílusban épült palotája. A palota egyes részei ma múzeumként funkcionálnak.A korábbi palota akkor épült, amikor el kellett hagynia az Esztergomi érsekségnek a törökök által elfoglalt Esztergomot. Az 1590-es tűzvész után átépítették és kibővítették. A mai palotát 1778. és 1781. között Heffele Menyhért udvari építész építette az egykori püspöki ház helyén, Batthyány József esztergomi érsek rendeletére és költségére. A palota első emeletén található Tükörteremben 1805-ben írták alá a Pozsonyi békét az austerlitzi csata után. A szerződés aláírásánál a győztes Bonaparte Napóleont külügyminisztere, Maurice Talleyrand, a legyőzött I. Ferenc császárt Liechtenstein János herceg képviselte. Ugyanitt ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.
1902. augusztus 30-án az egész épületet megvásárolta a város, és hozzálátott annak felújításához, hogy városi hivatalokat, múzeumot és közkönyvtárat létesítsen benne. A felújítások során előkerültek a Napóleon katonái elöl elrejtett, és később feledésbe merült gobelinek. Az értékes angol gobelineket eredetileg Batthyány József hercegprímás vásárolta Mazarin bíborostól.
A két világháború között a palota tükörtermében irodalmi előadásokat és szerzői esteket tartottak: Várnai Zseni, Schöpflin Aladár, Móricz Zsigmond és Thomas Mann is tartott itt előadást. A palota tetején ma is ott található a bíborosi kalap a címerdísz fölött. A homlokzaton Ernst Zmeták mozaikja látható az érseki címeren kívül, mivel az eredeti freskók az idők folyamán tönkrementek. A palota oromzatán megtalálható Minerva, valamint a becsületességre, hittudásra, hazaszeretetre, és a papi méltóságra emlékeztető allegorikus szobrok.
Óramúzeum (távolság 61 km Hédervártól)
A Ház a Jó Pásztorhoz nevű épületben található az Óramúzeum, az épület arról a szoborról kapta, amely a homlokzaton található. A rokokó stílusúban épület házat a legszűkebbként tartják számon egész Európában.A kiállítás elsősorban a XVIII-XIX. századi órákra összpontosul, melyeket pozsonyi mesterek műhelyében készítettek. Különböző óratípusok vannak itt kiállítva a XVII. századtól egészen a XX. századig terjedő időszakból. Sajnos a kiállított órák már nem járnak, csak mozdulatlan mutatóikkal csodálhatjuk meg a páratlan műremekeket, néhány még a légnyomást és az időjárást is jelezni tudta.
A pozsonyi óramesterek története nagyon régi időkre nyúlik vissza, Pozsony az órások fővárosa is volt, mivel a Szlovákia területén dolgozó 186 órás közül 92 Pozsonyban tevékenykedett.
Maga az épület 50 m² és három szinten várja a látogatókat. Az első emeleten homokórákkal találkozhatunk, de láthatunk igazi különlegességeket is festménybe ágyazott homokórák formájában.
Pozsonyi vár (távolság 62 km Hédervártól)
A pozsonyi vár a város panorámájának mindig meghatározó része volt. A pozsonyi vár Pozsonyban, a Duna bal partján 85 méter magas dombon található vár.A pozsonyi várnak már a honfoglalás idején kulcsszerep jutott, mivel földrajzi fekvésénél fogva az ország nyugati kapuját védte. A Pozsonyról szóló első írásbeli emlék (Fuldai évkönyv) 907-ből is a várhoz fűződik. A IX. századból származó régi szláv erődítményen áll, és az első írásos emlék a várról a Pressalauspruch 907-ből.
Már a tatárjárás idején komoly erődítmény lehetett, mert a tatárok nem tudták bevenni. A cseh Ottokár kihasználva az ország tatárjárás utáni gyengeségét az 1270-es években többször is elfoglalta, míg végül a morvamezei csatában az egyesített osztrák-magyar csapatok, főként IV. László kun könnyűlovasságának köszönhetően legyőzték a cseheket.
A kezdetben fagerenda vázas földtöltéses várat IV. Béla várépítkezései során kővárra cserélték, mikor is formája az akkor szokásos egy erős lakótorony és körben a külső várfalak. Ez a délnyugati az egyetlen torony, amely ténylegesen a talajon állt, a másik három saroktorony Mátyás idejében kerül rát, de csak a tetőzet díszét képezte. A Bécsi kapu felől érkezve, ez az a torony, amely mellett felkapaszkodunk a várudvar irányába.
A várhegy a várral együtt úgy katonai, mint polgári és közigazgatási tekintetben külön területet képezett, ahova a város hatalma nem ért el. A vár parancsnoka a király által kinevezett főúr, aki mint a Comes Posoniensis nevet viselte és egyszersmind Pozsony megye főispánja is volt. A Comes Posoniensis, mint a pozsonyi vár katonai parancsnoka, nagyobb úr, mint Pozsony város polgármestere; nagyobb volt a hatásköre, előkelőbb a származása, magasabb társadalmi osztályhoz tartozott.
Nagy-Morvaország idejéből a vár területén fennmaradt a háromhajós bazilika alapja. A vár mai architektúrájának szabályos négyszögű alapja van központi térrel, és a reneszánsz, valamint korabarokk kor stílusjegyeit viseli. Az egyik legjelentősebb építészeti átalakítás Mária Terézia császárné nevéhez fűződik. A pozsonyi vár 1811-ben leégett. A vár rekonstruálása a 20. században kezdődött meg, és a nyilvánosság 1968- tól tekintheti meg. Jelenleg az egész várpalota teljes átépítés alatt áll, és jelenleg megtekinthető az újonnan megnyitott kiállítás Ars liturgica elnevezéssel - Aranyművesség a liturgia szolgálatában a pozsonyi vár kincstárának helyiségeiben.
A pozsonyi várban a Szlovák Nemzeti Múzeum állandó kiállításai (bútorkiállítás, Felvidék régmúltjának kincsei), és a Szlovák Nemzeti Tanács reprezentációs termei működtek. A Luginsland-bástyában hangszerkiállítás volt.
Grassalkovich-kastély (távolság 62 km Hédervártól)
Az épület egy szép példája a késő barokk-rokokó stílusú építészetnek. A palota a Hodža téren található, amely Pozsonyban közkedvelt találkahely. A kastélyhoz egy impozáns franciakert is tartozik, előtte pedig Bártfay Tibor Béke szökőkútja című műalkotása látható.A palotát Mayerhoffer András tervezte és építtette a horvát származású magyar nemes, gyaraki gróf Grassalkovich Antal megbízásából 1760-ban, közvetlenül az egykori esztergomi érseki nyári palota szomszédságában. A gróf úr akkoriban a Magyar Királyi Kamara elnöke (kvázi pénzügyminiszter) volt, s mint ilyen, szüksége volt egy lakra a fővárosban. A kastély megannyi szobája, spanyolterme mind a tervező-építtető munkáját dicséri, csakúgy, mint a szobrokkal gazdagon díszített lépcsőház.
Dévényi vár (távolság 67 km Hédervártól)
Dévény történelmi vára a Duna és Morva stratégiailag fontos összefolyásánál áll és ma Pozsony városának része. A városrész Pozsony központjától 8 km-re északnyugatra a Morva folyó dunai torkolatánál, a Dévényi-kapunál fekszik. A dévényi vár, mely a Magyar Királyság nyugati kapuja volt, egy 80 m magas meredek hegy csúcsán emelkedik. Romjai ma is impozáns képet nyújtanak. Festői kilátás nyílik innen a Duna túloldalán emelkedő osztrák Hainburg várára.A dévényi vár az egyik legrégibb Szlovákiában, történelmi források már 864-ben említést tesznek róla. Itt zajlott Szlovákia és a szlovákok legrégibb történelme. A hely azonban már jóval előbb lakott terület volt, régészeti ásatások során már a kőkorszakból leleteket fedeztek fel ezen a helyen. Dévény fontos utak kereszteződésén fekszik, így az ókori rómaiak már a 2. században katonai bázisként használták. A Nagymorva Birodalom felbomlása után a vár tulajdonosai lecserélődtek, majd a XVIII. századtól a vár pusztulni kezdett. Ma a dévényi vár romja gyönyörű, régi rekonstruált műemlék kiállításokkal a szlávok történelméből és egy egyedülálló várkúttal, amely 55 m mély. Különleges élményt nyújthat egy hajókirándulás Pozsonyból vagy a közeli osztrák Hainburgból, nem hagyományos ételek fogyasztása a lakályos haléttermek egyikében Dévény falujának kellemes utcácskáiban.
